Kitartó gyakorlással enyhíthető a gerincferdülés. A gerinc rendellenességeinek egyik legkomolyabbika a szkoliózis. Már a prehisztorikus korban megjelent barlangfestményeken. Az i. e. IV. században élt görög orvos, Hippokratész pedig merevítőkkel kezelte.

Mi is a szkoliózis?

Nemcsak a gerinc deformitását és a borda elmozdulását okozza, hanem elcsavarja a vállat és a csípőt, ezzel áthelyezi a test súlypontját. Az esztétikai látvány elváltozásán kívül a fájdalom és a kardiopulmonáris komplikációk sem ritkák. A szkoliózis a görög „skol” szóból ered, amelynek jelentése csavarás, elfordulás. Szkoliózis esetén a gerinc hátulról nézve S alakot vesz fel (vagyis fordított S-t). Ugyanakkor a gerinc az S homorú oldala felé csavarodik is, elferdítve ezzel a bordakosarat, és megbontva a hát egyensúlyát. A gerinc homorú oldalán lévő bordák oldalt és elöl összenyomódnak, a domború oldalon pedig szétterülnek. A domború oldal bordái gyakran hátrafelé kiállnak, ebből egy fájdalmas, merev izomcsomó keletkezhet.

A gerincferdülés négy főbb helye

A szkoliózis bárhol előfordulhat a gerincoszlopon, de négy helyen a leggyakoribb. Jobb torakális (háti) szkoliózis esetén a görbület a hát közepén található, a gerinc pedig jobbra hajlik. (Lehetséges egy enyhe „ellengörbület” a bal lumbális (ágyéki) szakaszon). Bal lumbális szkoliózis esetén a görbület a deréktájon található, a gerinc balra ferdül (itt is megjelenhet ennek kompenzálására egy mérsékeltebb görbület a jobb torakális részen). A harmadik típus a jobb torako-lumbális szkoliózis, ahol a gerinc jobb oldalra görbül a háti-ágyéki részen. A negyedik típus pedig a jobb torakális-bal lumbális szkoliózis, ahol a fő ív a gerinc jobb háti részen található, és egy azonos méretű ellenív a bal ágyéki szakaszon. Ismeretlen okok miatt a torakális görbületek 90%-a és a torako-lumbális ívek 80%-a jobb oldali, míg a lumbális ívek 70%-a jobb oldali. A szkoliózis nőknél hétszer gyakrabban fordul elő.

A gerincferdülés lehet strukturális vagy funkcionális

Az előbbi sokkal komolyabb és szerencsére ritkább. Ezt a csigolyatestek két oldalának egyenetlen növekedése eredményezi, és általában kamaszkorban kezdődik. A strukturális gerincferdülések 70%-a idiopathiás, azaz ismeretlen eredetű. A funkcionális gerincferdülés csak a hátizmokat érinti, de strukturálisan nem változtatja meg a testet. Kiválthatja hanyag tartás vagy ismétlődő, egyenetlen tevékenység (pl: a táska folyamatos egy oldalon hordása). Kevésbé észrevehető, mivel az eltérés foka kisebb és nagyrészt visszafordítható.

Annak eldöntésére, hogy a gerincferdülés funkcionális vagy strukturális, végezd el a következőt: dőlj előre csípőből, majd egyenesedj fel. Ha a látható, oldalsó görbületek álló helyzetben eltűnnek – funkcionális, ha a görbület megmarad és beépül a bordákba és gerincbe – strukturális gerincferdülésről van szó.

Gerincferdülés: jóga vagy műtét

"15 éves koromban a háziorvos közölte velem, hogy súlyos jobb torakális strukturális gerincferdülésem van. Fűzőt javasolt, és felvázolta a gerincműtét lehetőségét, amely során fémrudakat helyeznek a gerincoszlop mellé, megakadályozva ezáltal a görbület további torzulását. Rémültem kerestem fel az egyik legjobb ortopéd sebészt, aki műtét helyett azt ajánlotta, tornázzak és nyújtsak, amennyit csak tudok.

Gimnáziumi és főiskolai éveimet végigtornáztam, mégis azt vettem észre, hogy a testtartásom egyre rosszabb. A jobb vállam előrébb állt, mint a bal. Diploma után a békehadtestnél kezdtem dolgozni Brazíliában. Ekkor már görcsöket, akut fájdalmat éreztem a hátamban. Egyik önkéntes munkatársam vitt el hatha jógára.

Amikor nyújtásokat végeztem, a jobb oldali zsibbadás elmúlt, a fájdalom is enyhült. Tudtam, ez lesz az én utam. Hazatérve az Egyesült Államokba Swami Satchidanandával az Integral Yoga Institute-ban kezdtem tanultni a szeretet, az odaadás és az egyensúly fontosságáról. Később az Iyengar módszerhez fordultam, hogy megismerjem a jóga ászanák gerincferdülésre gyakorolt hatásait.

Azóta a jóga segítségével gyógyítom magam. Megtanultam tanárként másokat is a felismerés útja felé vezetni. Tudom, hogy minden gerincferdülés más, de van egy filozófiai útmutató és egy ászanasor, amely minden szkoliózisos jógázónak hasznos lehet.

A döntés, hogy gerincferdüléses jógázóknak könnyítsem meg az életét, az önfelfedezés és kiteljesedés folyamatává változtatta az életem. Sokak számára riasztó lehet: biztos, ami biztos, inkább elmennek egy ortopéd sebészhez, aki majd helyre teszi gerincük, és akkor örökre elfelejthetik a fájdalmat. Sajnos ez nincs így, a műtét egy jóformán merev gerinchez vezet, gyakran a fájdalmakon sem enyhít. Volt egy tizenéves, nagyon súlyos gerincferdüléses tanítványom. Belefáradt a jóga gyakorlásába, és hagyta az állapotát romlani. Rémülten tapasztalta, hogy a fájdalom állandósult, és gerince teljesen merev lett. Amikor a hátában lévő fémrúd eltört, csere helyett eltávolíttatta, és mély elkötelezéssel visszatért a jógához.

Nemcsak elkötelezettség, hanem tudatosság is szükséges ahhoz, hogy az önmegismerés és a jóga útját válasszuk a műtét helyett. Hasznos egy hozzáértő oktató, de igazából saját testünk megismerése a kulcs – senki nem tudja helyettünk rendbe hozni gerincünket. Állandó éberséggel és szerető figyelemmel megnyílik az út testünk megismerése felé.

A jógázás célja ne csak a gerinc kiegyenesítése legyen. Ítélkezés és tagadás nélkül fogajuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Meg kell dolgozni azért, hogy megérthessük, milyen is valójában gerincünk, és érzékenységgel, tudatossággal kell felé fordulnunk. A gyógyítás jóval több, mint rendbe hozni egy gerincferdülést, vagy orvosolni egy betegséget. Megtanulni szeretni és gondozni önmagunkat, és bízni az ösztöneinkben, amely egy eleven létezés felé vezet."

Jóga gerincferdülésre

Az ászanák végrehajtása akkor könnyed, nem megerőltető, ha a test egyensúlyban van és a gravitációhoz idomul. A gerincferdüléssel is lehet a test kecses.

Ha szkoliózissal jógázol, a test hat főbb területére kell összpontosítanod. Fontos a kiegyensúlyozottság, a fájdalom csökkentése és a gerincferdülés további súlyosbodásának minimalizálás végett.

1. Lábfej és láb: álláskor és járáskor alapvető fontosságú a súly egyenletes eloszlatása a lábfejeken. A lábak megerősítése szilárd alapot teremet, így a gerinc megnyúljhat és felszabadulhat a test súlyának cipelése alól.
2. Gerinc: mivel a probléma itt található, nélkülözhetetlen a gerinc nyújtása, amivel az S görbület enyhül.
3. (Kis- és nagy-) horpasz izom: a test két oldalán elhelyezkedő izompár a comb elsődleges hajlítói. A gerincoszlopról ered, a csípőizomhoz kapcsolódik és a combcsont kisebbik kidudorodásán tapad. A csípőizommal együtt egy strukturális és funkcionális egységet alkotnak: a csípőhorpasz izmot. A comb hajlításán kívül a testtartásban is fontos szerepet játszik. Üléskor egyensúlyban tartja a törzset, álláskor visszatartó erővel bír, nehogy a testet lehúzza a gravitáció. Ha a csípőhorpaszt aktívan tartod, az alsó végtagok és a törzs egy egyenest alkotnak, így a gerinc mentesül a tehertől.
4. Lapocka: a kerek felső hát gerincferdüléskor gyakori probléma. Megelőzhető, ha a lapockacsontot távolítjuk a fültől és a test középvonala felé húzzuk. Ehhez a környéki izmok rugalmasságát kell növelni.
5. Hasizmok: erősítésük nagyon fontos. Ha a hasizmok gyengék, a hátizmok veszik át szerepüket, ezért megrövidülnek. Szélsőséges esetekben okozhatja a hát alsó szakaszának lordózisát vagy extrém ívét, különösen a homorú oldalon.
6. Légzés: a légzés tudatosítására fontos az ászanázás közben. A ferde gerinc homorú oldalán kevés levegő jut a tüdőbe. Ha tudatosan az összenyomódott bordakosárba lélegzünk, a bordaközi izmok megnyúlnak, nagyobb tüdőkapacitáshoz jutunk. Ezzel a mellkas mindkét oldala nyitott, kiegyenlítettebb lesz.

Forrás: www.aum.hu