A belső elválasztású mirigyeink által termelt hormonok mind testünk, mind elménk működésére jelentős hatást gyakorolnak. Minden belső elválasztású mirigy összefüggésbe hozható egy-egy csakrával, a jóga intuitív tudománya által feltárt finom-energia központtal.

A jógagyakorlatok hatása a mirigyekre

Az egyes belső elválasztású mirigyek által termelt hormon mennyiségétől függ a mirigyhez kapcsolódó csakra által kontrollált hajlamok intenzitása. Fokozott hormonelválasztás a hajlamot erősíti, míg a csökkent termelés kevésbé aktívvá teszi. Az asanák (ászanák – lassú fizikai jógagyakorlatok) fokozzák, illetve csökkentik a mirigyekre ható nyomást, így szabályozzák a hormontermelést, ezáltal pedig a hajlam erősségét.

Nyúl póz fokozza a tobozmirigy melatonin termelését

A tobozmirigy, amely az összes többi mirigy működésére hatással van, a tudósok számára még ma is talány (Descartes ezt a mirigyet a „lélek székhelyének” nevezte). A tobozmirigy a sahasrára (száhászrárá – 7.) csakrához kapcsolódik, amely a Legfelső Tudat székhelye az egyénben. Hormonja, a melatonin, befelé fordulóvá teszi az elmét, elősegíti a koncentrációt. Ideges emberek melatonin hatására békés, örömteli állapotba kerülnek. A melatonin a fizikai megfelelője az „amritának”, az „isteni nektárnak”, amely magasabb tudatállapotokban s megvilágosodáskor termelődik.

Évmilliókkal ezelőtt az ősgyíkoknak volt egy harmadik szemük a koponyájuk tetején, amely a nappalok és éjszakák váltakozását érzékelte, s a periodikus aktivitás (bioritmus) kialakításában volt szerepe. Az evolúció során ez a „szem” lesüllyedt az agyba s tobozmiriggyé alakult. A tobozmirigy tehát a megvilágosodás „harmadik szeme”, amely végtelen boldogságban részesíti az embert, ha például jógagyakorlatok vagy meditáció segítségével „kinyílik”.

A melatonin napközben termelődik a legkisebb mennyiségben, amikor az elme kifelé, a napi teendőkre koncentrál. Mennyisége napnyugta után növekszik, majd éjfélkor éri el maximumát. Így a Síva órájának nevezett időszak (éjfél és 3 óra között) a legalkalmasabb a meditációra. A sasaungasana (nyúl póz) fokozza a tobozmirigy melatonin termelését, s így lecsendesíti, és koncentráltabbá teszi az elmét. Ideges vagy nyugtalan emberek, ha közvetlenül meditáció előtt gyakorolják a nyúl pózt, elméjüket befelé fordulóbbá tehetik.

Újabb kutatások rámutattak, hogy a tobozmirigy több vért kap, mint testünk bármely más szerve, ezért a tudósok többsége egyetért abban, hogy igen fontos szerepe lehet. A mirigyben mészkristályokat is találtak, ebből egyesek arra következtettek, hogy a szerv elmeszesedett, inaktív. Azonban vannak tudósok, akik azt feltételezik, hogy a modern rádiókban lévő kvarckristályokhoz hasonlóan az emberi mikrokozmosz e kristályokkal képes a makrokozmosz rezgéseit felfogni, ha tudatát a megfelelő hullámhosszra hangolta.

Az agyalapi mirigy rövid nyélen függ az elülső agylebenyek között, közvetlenül az ájiná (ádzsiná – 6.) csakra mögött. E mirigy szabályozza minden egyéb alsóbb mirigy működését, s többféle hormont termel, például a növekedési hormont. Működészavara óriásokat vagy törpéket eredményez.

Sarkar, a biopszichológia atyja szerint, a mirigy „rendkívüli fontosságú; a gondolkodásért felelős. Rendszeres meditációval erősíthető meg.”

A pajzsmirigy a nyak elülső részén található és a vishuddha (vishudhá – 5.) csakrával van összefüggésben. Az anyagcsere sebességét szabályozza, azt, hogy a test gépezete milyen gyorsan fusson. Hormonja a tiroxin, amelynek a mentális és fizikai egészséghez igen kiegyensúlyozottan kell termelődnie. A túl sok tiroxin esetén fellépő hipertirózis súlyvesztéshez, idegességhez, veszekedős természethez és álmatlansághoz vezet. Mintha a hipertirózisos egyén állandóan négyes sebességgel vezetne, sohasem pihen, sem szellemileg, sem testileg.

Hal és gyertyaállás jógapózok a pajzsmirigyért

A pajzsmirigy alultermelése esetén hipotirózis lép fel: súlygyarapodás csökkent táplálkozás mellett is, unalom, rendkívüli lustaság, napi akár 14–16 órányi alvás. A tiroxin termelés szabályozható a sarvaungasanával (gyertyaállás avagy tarkóállás) illetve a matsjamudrával (hal póz). Ahogyan dr. Stephan Brena amerikai orvos írja a „Jóga és gyógyítás” címu könyvében, a gyertyaállás összenyomja a pajzsmirigyet, a hal póz pedig közvetlenül utána megnyújtja azt az ellenkező irányba. E két tartás együtt, háromszor ismételve, teljes masszázst ad a pajzsmirigynek, egészségessé téve azt. Hormonkiválasztása egyensúlyba kerül, az egész test kitűnő fizikai és szellemi egészségnek örvendhet. A sarvaungasana szó szerint „mindenre jót” jelent, ez az asanák királya. (Figyelmeztetés: akinek bármilyen szív vagy agy problémája van, illetve a vérnyomása magas vagy alacsony, ne végezzen gyertyaállást, veszélyes lehet!)

A kobra jógapóz hatása a csecsemőmirigyre

A szívtájékon található csecsemőmirigy az anáhata (ánáhátá – 4.) csakrával áll összefüggésben és a test immunrendszerét szabályozza. Ez felelős az antitestek termeléséért, amelyek a fertőzések ellen harcolnak. Ha az immunrendszer gyenge, az antitestek is gyengék, s a betegség könnyen színre lép. Ha negatív gondolatok aktiválják az anáhata csakrában az anutapa vritti (égető bánat) nevű hajlamot, ezt a csecsemőmirigy megsínyli, s az egész immunrendszer legyengül. Sokféle betegség, rák, tuberkulózis, stb. léphet fel. A bhujaungasana (budzsanászana avagy kobra tartás) megerősíti az anáhata csakrát és a test felső részének gyengeségeit korrigálja.

Belső elválasztású mirigyek - páva jógapóz

A manipura csakra (3.) gyengesége félelem komplexust okoz (bhaya vritti), mely megnyilvánulhat például a nyilvánosság előtti beszédtől való félelemben. A manipura csakra környéki mirigyek és almirigyek kiválasztását a majurasana (páva tartás) szabályozza; általa a félelem megszüntethető. A manipura csakrához tartozó belső elválasztású mirigyek a mellékvesék, amelyek a test kirobbanó energiáit szabályozzák, különösen veszélyhelyzetben és stresszes állapotban. Hormonjuk az adrenalin, amely az egész testet az „üss vagy fuss” helyzetre készíti fel: harcolni vagy megfutamodni. Elődeink az adrenalin által aktivizált energiát azonnal fel is használták, s így oldották a stresszt.

Hulla jógapóz a mellékvesék megfelelő működéséért

A mai társadalom nyomása (feszültség a munkahelyen, iskolában vagy otthon) nagy stresszel jár, amelyet fizikai úton nem tudunk levezetni, s így az bennünk halmozódik fel. Mellékveséink túltermelnek, testünk és elménk állandóan feszült. Ez magas vérnyomást, szívbetegségeket, fekélyt, rákot, depressziót, melankóliát és egyéb betegségeket okozhat. Gyógyszerekkel a stressz nem gyógyítható, csak a meditáció és az asanák, különösen a savasana (hullapóz) képes az adrenalin termelést egyensúlyban tartani, s a belső stresszt megszüntetni. Sok szellemi munkát végző vagy nagy feszültségekkel küzdő embereknek ajánlott a savasanát minimum naponta 10 percig gyakorolni. Orvosok által bizonyított, hogy a magas vérnyomás gyógyításának ez a legjobb módja.

Nemi mirigyek - tehénfej jógapóz

A svadhisthana (szvadhisztána – 2.) csakra a nemi mirigyekkel – nőknél a petefészekkel, férfiaknál a herékkel – áll összefüggésben. Alultermelésük kegyetlenséget (krurata vritti) és dogmatikusságot (avishvasa vritti: bizalmatlanság) okoz. A gomukhasana (tehénfej póz) nyomást gyakorol a két alsó csakrára és gyógyítja azok gyengeségeit.

A muladhara (múládárá – 1.) csakra a prosztata mirigyhez kapcsolódik, túltermelése melankóliát, és kilátástalanságot okoz, mivel a muladhara csakrához kötődő hajlamok – dharma, artha, kama, moksa vrittik – amelyek az élet értelmét és hajtóerejét adják, túl kevéssé stimuláltak.

A mirigyek és almirigyek masszírozásával, termelésük egyensúlyban tartásával megszabadulhatunk negatív hajlamainktól, amelyek értelmünket megzavarják és testünket megbetegítik.