Ez az ászana onnan kapta a nevét, hogy a test gyakorlat közben a fejét felemelő kobrához hasonlít.

Gyógyító hatásai:

A póz kitartása közben emelkedik az intraabnormális nyomás, s a két rectus megfeszül a hason. A hátgerinc és a szimpatikus idegsejtek bő vérellátása folytán egész altestünk, törzsünk regenerálódik. A gerinc merevsége lassan feloldódik, esetleges görbülete hosszú gyakorlása után korrigálódik. A mélyen fekvő hasi és hátizmokra is nagy hatással van ez az ászana. Minden hátgerinccsigolya, minden szalag, ín feszül, dolgozik. Ha meggondoljuk, hogy harmincegy pár ideg lép ki a gerincből, s hogy a szimpatikus idegrendszer két dúcos lánca is a gerinc két oldalán húzódó izmokra van ágyazva, megérthetjük e testtartásnak az egész idegrendszerre gyakorolt áldásos hatását. A veséket is regenerálja és vérellátásukat fokozza. Indiában főleg a vese kövesedése ellen alkalmazzák.

 A gyakorlat alatt a vért a vesemedencéből kiszorítjuk; mikor testünk eredeti helyzetébe visszatér, erős véráram tódul a vesékbe, és keresztülmossa az esetleges lerakódásokat. A pajzsmirigyeket működésre serkenti, pajzsmirigyműködési hiányra gyógyulást hoz. Pajzsmirigytúltengésben szenvedők ne gyakorolják!

A bhudzsangászana a többi ászanákhoz hasonlóan abban különbözik a nyugati sportok különböző testtartásaitól, hogy hosszabb ideig meg kell maradni a "kényelmetlen", feszítő pózokban, mert éppen ebben rejlik a titok. Aki "kisebbségi érzetétől" akar megszabadulni, annak ez a gyakorlat nagy segítségére lesz, mert önérzetünkre van fejlesztő hatással.

Végrehajtása:

Hasra fekszünk, két kezünket tenyérrel lefelé vállunk alá helyezzük.Teljes jógalégzéssel felemeljük fejünket, ameddig bírjuk, majd a hátizmok feszítésével vállunkat, törzsünket is egyre jobban megemeljük és hátrfeszítjük anélkül, hogy karunkkal segítenénk. Karunkat csak arra használjuk, hogy vissza ne essünk. Érezni fogjuk, mint halad a nyomás hátgerincünk nyaki tájáról lassan a derék felé. Az utolsó fázisnál már karizmainkkal is segíthetünk törzsünk hátrafeszítésében, de vigyáznunk kell arra, hogy köldökünk tájéka lehetőleg közel maradjon a földhöz. 7-12 másodpercnyi visszatartott lélegzetű kitartás után kilégzéssel ugyanilyen módon lassan visszaereszkedünk.

Forrás: Selvarajan Yesudian - Sport és jóga