Nyilvánvalóan nem elvárható, hogy minden hobbi sportoló olyan - már-már betegesnek mondható - érdeklődéssel álljon a témához, ahogy azt jómagam teszem. Természetes, hogy nem mindenkit varázsol el az a folyamat, ami sejt szinten lezajlik egy-egy sérülést követően, de hiszem és vallom, hogy legalább alap szintű ismeretekkel mindenkinek rendelkeznie KELL a témában! Tipikus és a legtöbbek által elkövetett hiba, hogy szaunában melegítik, és melegítő krémmel kenegetik azt a sérülést, amit kifejezetten hűteni kellene, és szorgalmasan jegelik a sajgó, spasztikus izomzatot, ami melegítésért kiált.

Mai cikkünk célja, hogy megtanuld helyén kezelni a dolgokat, hogy pontosan tudd, mit kell tenned, egy rossz mozdulatból adódó húzódás, rándulás, ficam esetén és melyek azok a sérülések, amikkel azonnal orvoshoz kell fordulnod.  Erőműhely tagoknak kötelező tananyag! :)

Definíció szerint sportsérülés minden olyan kóros elváltozás, amely sporttevékenységgel kapcsolatosan keletkezik. Az esetek többségében mozgásszervi struktúrák sérülnek (csont, izom, ínszalag stb.). A gyakorlatban azonban ez a fogalom a sportban gyakrabban előforduló sérülésekre használatos (Berkes, Halasi 2008). Tehát tágabb értelemben Ide sorolható még egy olyan általános eset is, ha az esti edzés következményeként másnap reggel derékfájással ébredsz. Ha ilyen esettel szembesülsz, légy tisztában vele, hogy bizony megsérültél!

A sportsérüléseket sokféle szempont szerint klasszifikálhatjuk, de törekszem számotokra minél átláthatóbbá és befogadhatóvá tenni a folyamatot, ezért jelen téma szempontjából elegendő, ha két csoportra osztjuk: az akut sérülések és a túlterheléses sérülések csoportjára.

Akut sérülésről beszélünk sportolás közben bekövetkezett zúzódás, rándulás, szakadás, ficam, törés, horzsolás és sebzés esetén.

Fentiekkel szemben túlterheléses sportsérülésről többnyire gyulladással járó elváltozások esetén beszélhetünk. Így ide soroljuk az izom-ín csontos tapadásának gyulladásait, az íngyulladásokat, az ínhüvelygyulladásokat, a csonthártyagyulladásokat, az izomgyulladásokat, a tömlőgyulladásokat, a fáradásos töréseket, a porcfelszín-károsodásokat és az ízületi kopásokat.

Ha korábban még nem tetted olvasd el „Az intenzív testedzés megbetegít?” című cikkünket is, amely részletesen tárgyalja azokat a sportolási szokásokat, melyek tipikusan túlterheléses sportsérülésekhez vezetnek! :)

Mit tegyünk ha akut sérülést szereztünk?

Mindenek előtt az első és legfontosabb a pontos diagnózis! Fizikális vizsgálat és képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang, MR-vizsgálat, CT) segítségével meg kell állapítani, hogy konzervatív vagy műtéti kezelésre van-e szükség, ennek ismeretében dönt az orvos a továbbiakról!  Ez volt a hivatalos véleményem. De így négy szem közt meg merem fogalmazni a kevésbé hivatalos álláspontomat is. :) Nyilvánvaló, hogy egy nem túl súlyos zúzódással, horzsolással senki nem fog az orvoshoz rohanni. Talán nincs is rá szükség, azt a lentebb ismertetett eljárásokkal kezelheted. Töréssel viszont azonnal, nem másnap, nem harmadnap, nem munka után, hanem azonnal irány az orvos!

 A rándulás – szakadás – ficam szintén egy érzékeny téma.

A húzódással azért vigyázzatok, mert nagyon vékony a határ a húzódás és a részleges szakadás között, nem biztos, hogy jól ítéled meg, hogy melyikről van szó esetedben. Ezért fontos, hogy ennek diagnosztizálását ne magatok végezzétek. Húzódás esetén kevés izomrost sérül, a fájdalom általában lokálisan, egy adott helyen jelentkezik és nincs izomerő csökkenés. Részleges szakadás esetén már sok izomrost sérül, ami nagyobb fájdalommal és ezzel egy időben duzzanattal, bevérzéssel is jár. Ebben az esetben, ha megfeszíted a sérült izmot, fokozódik a fájdalom, csökken az adott testrész mozgástartománya és mindezek mellett izomerő deficit is jelentkezik! Részleges szakadást még általában nem műtenek, konzervatív kezeléssel gyógyítható.  De fontos a szakember által irányított kezelés és rehabilitáció! Teljes szakadás esetén az adott területen jelentős mozgásbeszűkülés látható és védekező izomfeszülés jelentkezik a sérült területen, hiszen az idegrendszer túlélésre törekszik. Megpróbálja azonnal helyettesíteni a kiesett izmot, így a sérült izom mellett lévő izmok megfeszítésével próbálja fenntartani a megfelelő stabilitást. Teljes szakadás esetén az első 24 óra kulcsfontosságú lehet, ezért fontos, hogy a szakadástól számított legrövidebb időn belül fordulj orvoshoz. Több nappal a szakadás után sok esetben már nem varrható össze a szakadt izom, míg az első 24 órában ez jó eséllyel megtehető.

Ha minden óvintézkedés ellenére akut sportsérülést (lágyrész sérülést) szereztél, használd azonnal a PRICE terápiát!

A PRICE kifejezés egy mozaikszó, mely az alábbi szavak kezdőbetűiből áll:

P (protection) = az adott terület védelme, óvása a különböző erőbehatásoktól

R (rest) = pihenés, tehermentesítés

I (ice) = jegelés, hűtés

C (compression) = kompresszió

E (elevation) = a sérült terület felpolcolása, megemelése

Az adott terület védelme és a pihenés (PR) azt jelenti, hogy a sérült sportolónak azonnal abba kell hagyni a sporttevékenységet, melynek kapcsán a sérülést szerezte. Nagy hiba, hogy sokan a sportolás közben felszabadult adrenalin miatt nem hagyják abba például a meccset, melyen megsérültek, tovább játszanak és így az igénybevétel miatt tovább sérülnek a véredények, fokozódik a bevérzés és a duzzanat mértéke. Ennek kapcsán tovább tart a sérülésből való felépülés is. Helyesen a folyamat úgy néz ki, hogy ha érzed, hogy gond van, tudatosítod magadban, hogy megsérültél, azonnal abbahagyod az aktuális sporttevékenységet, pihenteted, tehermentesíted a területet és tovább lépsz a PRICE terápia következő lépésére, a hűtésre.

A jegelés, hűtés (I) fázisa az utóbbi időben igencsak sok szakmai vita alapját képezi. Több tanulmány igazolja és a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják, hogy a sérült terület hűtése jelentősen csökkenti a bevérzés, szöveti nekrózis, azaz szövetelhalás kiterjedését és mértékét, továbbá gyulladáscsökkentő hatással is bír. Vigyázz, mert a jegelés, hűtés nem egyenlő a fagyasztással! A sportolók által gyakran elkövetett hiba, hogy miután nincsenek tisztában azzal, hogy miért jó hűteni a sérült területet, ezrét azt gondolják, hogy minél hidegebb, annál jobb! Ez nem így van! A jégakkut, hűtésre kifejlesztett műanyag tasakba töltött zselés anyagot, vagy akár csak egy csomag fagyasztott zöldborsót is használhatsz a hűtésre, de a bőröd és a fagyasztóból kivett eszköz között mindig legyen legalább két réteg törölköző! Ha fagyasztod a területet bőr és idegsérülést szerezhetsz, továbbá csökkentet az adott terület anyagcseréjét, aminél sérülés esetén nem is tehetnél rosszabbat…

Hűteni súlyos esetben 2 óránként 15 percet szabad, nem túl súlyos esetben elegendő napi háromszor 15 perc.

Talán sokan meglepődnek azon, amit most mondok, de a szakmai viták alapját pont a hűtés gyulladáscsökkentő hatása képezi. Ugyanis ha sérülés után megakadályozzuk, vagy lassítjuk az akut gyulladás fázisát, akkor lassul a felépülés, gyógyulás is. Tehát a gyulladásra a gyógyulás első fázisában szükségünk van, hiszen ennek hatására indulnak be azok az élettani folyamatok, melyek következtében az elhalt, károsodott sejtek helyére egészséges sejtek kerülnek.

A modern irányelvek szerint hűteni csak addig szabad, amíg az a vérkeringés fokozását okozza a sérült területen, ami nagyjából 30-60 másodperc alatt lezajlik. Miután láttam már néhány szépen szétfagyasztott lábszárat és vállat, én inkább jégzselé használatát javasolom. Az tökéletesen alkalmas a keringésfokozásra és lehetetlen vele túlhűteni a sérült területet. Jégzselét a nagyobb patikákban, bio boltokban tudtok vásárolni. A hűsítő krémek nem helyettesítik a jégzselét, ne fogadjátok el helyette, ha az adott patikában mást nem tudnak adni.

 Sok esetben a szervezet nem képes önmaga eltávolítani azt az anyagot, aminek hatására a gyógyulási folyamatot elindító akut gyulladási fázis kialakul, ebben az esetben a gyulladás krónikussá válik. Ez már az a helyzet, amikor a gyulladás hátráltatja felépülésünket és kellemetlen tüneteket okoz, ezért fentiekkel ellentétben, ebben az esetben már gyulladáscsökkentő hatóanyagokkal és módszerekkel meg kell szűntetnünk a gyulladást kiváltó okot.

A PRICE terápia következő fázisa a kompresszió (C). Rugalmas pólyával és fáslival egyaránt kivitelezhető. Fő szabály szerint a kötésnek a sérülés alatt kell kezdődnie és az egész területet le kell fednie. Fontos, hogy felfelé haladva a komresszió mértéke folyamatosan csökkenjen. Mivel egy rosszul felhelyezett kompressziós kötéssel több kárt okozhatsz magadnak, mint amennyit segít, ezért a teljességre való törekvéssel ismertettem ezt a fázist is, de kérek mindenkit, hogy kompressziós kötést senki ne tegyen fel magának, bízza azt szakemberre. Tipikus eset, amikor bokasérülés esetén egy rosszul feltett kötésnek köszönhetően a lábujjak megduzzadnak, elszíneződnek, de láttam már olyan extrém esetet is, amikor az egész lábfej elszíneződött, bevérzett a kötésnek köszönhetően. Ha nem tanultad meg a felhelyezés helyes technikáját, inkább ne kísérletezz vele!

Helyette válaszd a terápia utolsó fázisát a felpolcolást! (E). A felső végtagok felpolcolásánál fontos, hogy a szív szintje felé emeljük a végtagot, alsó végtag kezelésénél a medence szintje felé emeljük a sérült területet. Az emelés következtében javul a terület vénás keringése, így csökken a duzzanat.

Kiemelném továbbá, hogy sérülést követően fontos az azonnali fájdalomcsillapítás. Nem attól leszel gladiátor, hogy összeszorított foggal tűröd a fájdalmakat. Az intenzív fájdalom bizonyítottam lassítja a gyógyulási folyamatot. A fentebb említett okok miatt, akut fázisban főként a természetes alapú fájdalomcsillapítók alkalmazása javasolt és nem a gyulladáscsökkentőké! Krónikus gyulladás esetén már gyulladáscsökkentőre is szükség van.

Sajnos sok orvos még a mai napig is őszinte híve a sérült terület teljes tehermentesítésének, nyugalomba helyezésének. Nyilvánvalóan sok esetben ez indokolt is, de egy részleges szakadás, enyhébb ficam esetén a teljes tehermentesítés jelentősen megnövelheti a felépülési időt. A modern irányelvek a korai mobilizáció fontosságát hangsúlyozzák, hiszen a kontrollált mozgatás fokozza a vérkeringést, csökkenti az izomsorvadás mértékét és számos pozitív élettani hatással bír. Ezért kérlek, hogy ha ilyen helyzetbe kerülsz az orvosi diagnózissal, zárójelentéssel menjetek el azonnal egy gyógytornászhoz, aki meg fogja mutatni, hogy milyen gyakorlatokkal gyorsíthatjátok felépüléseteket kontrollált és veszélytelen módon. Ne kísérletezzetek vele egyedül, hozzáértés nélkül a korai mobilizáció valóban veszélyes lehet!

Jövő héten azt is részletesen bemutatom mi a teendő egy túlterheléses sérülés esetén! Labdajátékoknál főként a fenti akut sérülések jellemzők, erő és állóképességi sportoknál – így az Erőműhelyben is - jellemzőbbek a túlterhelésből adódó sérülések, melyek esetén még szemfülesebbnek kell lenned, hogy ne a tüneteket kergesd, hanem az okot szűntesd meg.